Bepillantás Ferenc pápa belső gondolataiba és életébe

A pápa ízléséről

Interjú Ferenc pápával kedvenc verséről, étrendjéről, élete első nagy csalódásáról, kétségeiről, főbb hibáiról, boldogságról és legnagyobb vágyáról. 

Kérdezz-felelek interjúkötet („Des pauvres au pape, du pape au monde”A szegényektől a pápáig, a pápától a világig) jelent meg francia nyelven 2022. április 1-én. A kötetben a pápa spontán betekintést enged saját belső gondolataiba és életébe. Íme egy kis válogatás a könyvből.

ferenc-papa-kacag.jpg

A pápa ízléséről

Kedvenc verse

Tudják, előfordul, hogy melankolikus a hangulatom. Ilyenkor szívesen ismételgetek egy francia verset magamban, mely jól esik melankolikus szívemnek. Verlaine írta: „Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón” (Tóth Árpád fordítása). Van egy másik francia vers, amit szintén nagyon szeretek, ez pedig Baudelaire költeménye: A romlás virágai.

Kedvenc könyve

Nagyon szeretem a klasszikusokat. Azok közt is bizonyosan az Aeneis a legkedvesebb. Modern szerzők könyveit is gyakran olvastam, de igazán a klasszikusok voltak rám hatással, azok formáltak.

A zene nyugtatja meg

A zenehallgatás az, igazán megnyugtat, levezet és elcsendesít. Különösen Wagner.

Kedvenc szentje

Lisieux-i Szent Teréz.

Jelenlegi étrendje

Három évvel ezelőttig mindenevő voltam. Most sajnos komoly bélproblémáim vannak, heveny divertikulitisz, ezért csak főtt rizst, főtt krumplit, grillezett halat vagy csirkét fogyaszthatok. Csak könnyűt, egyszerűt…

Milyen színű a nadrágja?

Két nappal azután, hogy megválasztottak, valaki azt mondta nekem: „Szentatya, mostantól fehér nadrágot kell viselnie.” Azt válaszoltam: „Nem vagyok én fagylaltárus!”

Milyen módszerrel tanul németül

Erről a kérdésről az „Assimilnek” nevezett nyelvtanulási módszer jut eszembe.Ezzel a módszerrel kezdtem el németül tanulni, és ez megnyitotta az ajtót az új nyelvek előtt is.

Mitől érzi magát kényelmetlenül

Amikor az emberek el kezdenek rólam dicshimnuszokat zengeni. Akkor egyáltalán nem érzem jól magam, mert tudom, hogy nem igaz. Én az emberek közelségétől érzem jól magam a bőrömben, és teljesen fölösleges engem isteníteni vagy imádni.

A szentatya múltjáról

Élete első nagy csalódása

Úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna az első kiábrándulásom apámból. Legalábbis ez az első, amire emlékszem. Öt-hat éves lehettem. Apám elvitt a klinikára mandulaműtétre. (Akkoriban ez úgy történt, hogy egy nővér elvitt, leültetett, lefogott, valamit a fogaim közé tett, hogy ne tudjam összecsukni a számat, és egy ollóval egyszerűen kivágta! Így történt, ahogy mondom. Mindenhol vér volt, még sikítani sem tudtam, mert azonnal hoztak egy fagylaltot, és ettől aztán mindent elfelejtettem.

Amikor kiléptünk a klinikáról, apám hívott egy taxit, hogy hazamenjünk. Amikor megérkeztünk, fizetett a sofőrnek. Teljesen elámultam! Nem tudtam beszélni, mert nagyon fájt, és meg kellett ennem a fagylaltomat, hogy enyhítsem a fájdalmat. Két nappal később azonban, amikor újra beszélhettem, az első dolog, amit apámtól kérdeztem, ez volt: „Miért fizettél a sofőrnek?” Elmagyarázta nekem, mi ennek az embernek a munkája. Nem hittem a fülemnek: „Hogyhogy? Hát nem a tiéd az az autó?” Az apámról alkotott idealizált képem szerint ugyanis meg voltam győződve arról, hogy a városban minden autó az ő tulajdona. Ez volt az első csalódásom, amikor megtudtam, nem így van.

Autóbalesete

Egy Buenos Airestől 155 mérföldre fekvő városba utaztam papszentelésre autóval, ez mintegy 5 órás autóutat jelentett. Megvolt a felszentelés, és amikor vége volt, azt mondtam magamban: „Nem fogok itt enni, mert elálmosodom tőle. Távoztam. Vezetés közben eleredt az eső, és egy ponton az autóm megpördült. Ötven-egynéhány éves voltam akkor, és akkor arra gondoltam, hogy ha lejár az autóm forgalmi engedélye, nem újítom meg. Úgy éreztem, ez egy jel volt.

Kétségei

Soha azt nem éreztem, hogy már nem tudok hinni Istenben, hanem az a kérdés merült föl bennem, hogy hol van Isten. Súlyos, sötét gondolatok gyötörtek, rossz élmény volt. Úgy tűnt, hogy minden elsötétült. Ez valószínűleg akkor történt, amikor száműztek Buenos Airesből Németországba, majd az argentínai Cordobába. Nagyon nehéz időket éltem át, nehéz gondolatok gyötörtek… Rosszul éreztem magam. Aztán imádkoztam, és Isten kezébe helyeztem magam. Bocsánatáért könyörögtem, és hagytam, hogy segítsen rajtam.

A pápa lelkiéletéről

Hogyan bízza magát őrangyalára

Isten angyala, aki engem őrzöl,
örök kegyesség ajánlott engem neked,
Segíts, ments meg, és add meg nekem az örök életet.

(Valószínűleg egy ősi imádság az Őrangyalhoz, mely módosulhatott fordítások során)

Főbb hibái

Forrófejű vagyok. Hogy is mondjam … türelmetlen. Gyakran túl gyorsan válaszolok. Úgy gondolom néha, hogy másoknál felsőbbrendű vagyok. Néha nincs türelmem várakozni. Mind olyan hibák, amelyek az elbizakodottsággal kapcsolatosak. Ez egy nagyon keserű, csúnya, az ember személyiségének mélyén lévő dolog. Állandóan figyelnem kell erre.

Gyóntató papja

Manuel atyához, egy ferenceshez járok gyónni, aki épp ma hívott. Kéthetente szokott felhívni, és csak annyit mond: “Eltelt két hét.” Aztán jön, és meghallgatja gyónásomat. Manuel Blanconak hívják, és spanyol. Ő az egyik római ferences közösség elöljárója.

A kérdés, amit minden este feltesz magának

Amikor este imádkozom, megpróbálom megvizsgálni lelkiismeretemet, hogy végiggondoljam, mi történt napközben, és azt hogyan éltem meg. Ilyenkor egy kérdést mindig felteszek magamnak: Méltósággal éltem meg? Amikor pedig méltóságról beszélünk, akkor realitásérzéket, alázatot és mások iránti nyitottságot értünk alatta.

Hogyan határozza meg a boldogságot

Az a boldogság, ha az, ami vagyok, amit akarok, amit érzek, amit csinálok és amit gondolok, összhangban van egymással.

Pápaként a legnagyobb vágya

Egyszerűen és spontánul azt mondanám: legyek jó pap!

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia 12

Címkék: Mindennapok